Azt talán mindenki tudja az iskolából, hogy a Balaton egy sekély tó. A sekély tavak sorsa pedig hosszútávon a feltöltődés azaz az elmocsarasodás. A Balaton esetében azért ettől még jó pár évtizeden keresztül nem kell tartanunk.
Azonban ha mégis bekövetkezik az előbb említett természetes folyamat, van a tónak egy pontja ami jóval később töltődne fel, mint a többi. Ez A Tihanyi-kút. A Balaton legmélyebb pontja.
Hol van a Balaton legmélyebb pontja?
A pont talán nem is a legtökéletesebb elnevezés, hiszen egy hosszasan elnyúló árokról beszélünk.
Az árok a Tihanyi-félsziget déli csücske előtt, több száz méter hosszan, egyenesen húzódik délnyugatról északkelet felé. A legmélyebb pontja a komp útvonalától keletre, 100-150 méterre, a parttól kb. 300 méterre található.
Érdekesség, hogy a tó legmélyebb pontja épp egy helyre esik a legkeskenyebb részével. Azonban mielőtt összeesküvés-elméletekbe bocsátkozunk, ez az áramlatok alakították így.
Előfordul, hogy a Balaton vize a széljárás miatt is kileng, a keleti és nyugati medence között pedig a szoroson áramlik át a víz. A szűkület miatt ez rendkívül gyorsan történik, másodpercenként 2 méteres sebességgel tud ilyenkor áramlani a tó vize, ami jelentős erodáló hatást eredményez. Jellemző adat, hogy a fenéken így 40 métert is vándorolhat az iszap egy hónap alatt.
A víz alatti élet
Évekkel ezelőtt egy gyulai búvár, Czene Ferenc átúszta széltében a Balatont. Sajnos a merülés előtti vihar felkavarta a vizet, így leginkább semmit nem látott. Csupán a sötétben tapogatózott. De így is megállapított két dolgot. Az egyik, hogy a Tihanyi-kút egy hirtelen mélyülő árok, a másik, hogy igaz a szóbeszéd miszerint ezen a tó fenekén itt találhatók a Balaton legnagyobb harcsái.
“A Tihanyi-kút legendás a nagy harcsáiról. Látni nem láttam őket, de éreztem, ahogy elúsznak mellettem. Feltehetően megrémülhettek, hiszen búvárral eddig nemigen találkozhattak” – elevenítette fel az átélteket.
Bizony, a Tihanyi-kút legendás harcsázóhely, így érdemes nyitott szemmel hajókázni, főleg július-augusztusban.