Az első balatoni gőzhajó Kisfaludy néven indult útnak 1846-ban. A vízre szállást pedig óriási érdeklődés fogadta. Több évtizeden keresztül nem is futott zátonyra. A gőzhajó újjáépítését követően pedig 2022-ben is a saját szemükkel csodálhatják meg az érdeklődők. Érdekességek gyártásról, egy feleség szavának súlyáról és az első megfeneklésről. Az első balatoni gőzhajó története.
A gőzhajózás rövid története
Maga a gőzgép feltalálása a 18. századra tehető, hajózáshoz azonban kicsit később, az 1800-as évek elején kezdték el aktívan használni a technológiát. Az első típusok az Egyesült Államokban indultak útnak. Magyarországon először a Duna vizén lehetett gőzhajóval találkozni 1817-ben egy pécsi feltaláló, Bernhard Antal jóvoltából. Ez volt tehát az első magyar építésű gőzhajó, ami a Carolina nevet kapta.
Az első balatoni gőzhajó
A balatoni gőzhajózás története a 19. századra nyúlik vissza. A dunai 1817-es vízre szállást követően közel 30 évet kellett várni rá, hogy a magyar tengeren is megtörténjen mindez 1846-ban. Az ötlet gróf Széchenyi István és Kossuth Lajos nevéhez köthető. Az első balatoni gőzhajó pedig a Kisfaludy nevet kapta, a híres “balatoni” költő után. Hogyan is indult minden?
Gyártás és a kezdetek
Széchenyi 1842-ben, a Pesti Hírlap hasábjain írt levelet a gőzhajózással kapcsolatban, ami felkeltette a közvélemény és a birtokos figyelmét. Az első fővárosi üléseket követően pedig külön röpirat is indult, “Balatoni gőzhajózás” címmel. Ezekben az írásokban szó volt munkahelyteremtésről, iparosodásról, amit egy leendő gőzhajó működése idézne elő. A gyártás az Óbudai Hajógyárban indult el, de maga a gőzgép az angliai Penn városából származott.
Az első gőzhajó végül Széchenyi 55. születésnapján lépett ki a Balaton vizére. A többi pedig ahogy mondani szokás, már történelem. Mi azért beszámolunk a legfontosabb tudnivalókról.
Felfokozott érdeklődés: gőzhajó a magyar tengeren
Az emberek összegyűltek Balatonfüred partjain. Nem akármilyen nap volt ez. Senki nem akarta kihagyni az első balatoni gőzhajó színre lépését. Ahogyan a Pesti Divatlap is fogalmazott, a Kisfaludy a “jelenvoltak áldásától kísérve ereszkedett le a magyar tenger tükrére”. A Kisfaludy meg sem állt Keneséig, az utat körülbelül egy óra alatt tette meg. A rendszeres járat 1847-től kezdve negyven évig fogadta utasait.
A Kisfaludy fedélzete
A Kisfaludy belsejét és szalontermét nem mérnökök és nem is maga Széchenyi István tervezte meg. Az utolsó szó jogán Széchenyi felesége, Crescence döntött. Az aranyozott belső burkolatok, a mahagóni oszlopok és tükrök szintén az osztrák grófnő igényei szerint lettek kialakítva.
Az első gőzhajó legjobb napjain 300 utast szállított. Volt itt szinte minden: ebédlő, könyvtár és fűthető szobák egyaránt. Nem is kell mondani: nem igazán adódtak problémák a jegyek eladásával. Ami a személyzetet illeti, a kapitány mellett egy gépész dolgozott állandó jelleggel a Kisfaludy fedélzetén.
Utolsó utak
Az első komolyabb nehézségek akkor kezdődtek, amikor olyan hírek láttak napvilágot, amelyek a hajó elárverezéséről szóltak. A bajt tovább tetézte, hogy a Kisfaludyhoz köthető részvénytársaság helyzete is veszélybe került. A gőzhajó pedig 1866-ban megfeneklett, de még nem adta fel a szolgálatot. Végül 1887-ben vonták ki a forgalomból.
A balatoni gőzhajózás múltja, jelene és jövője
Az első balatoni gőzhajó tehát több mint 175 évvel ezelőtt indult útnak. A Kisfaludy történetét azonban nem feledtették az évek, sőt, 2012-ben újjáépítették. Három évvel később pedig ugyanakkora lendülettel futott ki a vízre Balatonfüreden, mint Széchenyi idejében. Aki pedig nosztalgiázni és utazni is szeretne vele, ma is megteheti, ugyanis sétahajóként szolgál.
A Kisfaludy Gőzhajó a Tagore sétányról közelíthető meg a mólón keresztül. A fedélzetre a Kisfaludy Kasszánál megváltott jegyekkel lehet felszállni. További hajós hírekért, érdekességekért olvass tovább blogoldalunkon.
Képek forrása: https://kisfaludygozos.hu/
