A csomó a hajózás (és a repülés) során használt sebesség mértékegysége, aminek alapja a nemzetközi tengeri mérföld. Ha érdekel a vitorlázás, akkor érdemes megtanulnod, hogy honnan ered a csomó elnevezése, és miként lehet kiszámolni, más mértékegységekhez viszonyítani.
A tengeri csomó
A hajózás területén a sebesség mértékegységét a km/h helyett csomóban fejezzük ki. Egy nemzetközi csomó egy tengeri mérföld óránkénti sebességét jelenti, ami tehát összeegyeztethető a Nemzetközi Mértékegységrendszerrel (SI).
A csomó rövidítése kn, ami az angol knot szóból származik. A csomó a következők szerint számszerűsíthető:
- 1 tengeri csomó = 1 tengeri mérföld/óra
- 1 csomó sebessége 1.852 km/órának felel meg
- 1 tengeri mérföld pontosan 1852 méter, ami 1.852 kilométer
Mivel a km/h-t könnyebb megértenünk így rendszeresen előforduló kérdés: 1 csomó hány km/h?
Az átváltás nem is olyan bonyolult:
1 csomó = 1,852 km/h
Például: 30 csomó hány km/h? Egyszerűen megszorozzuk a 30-at 1,852-vel, és megkapjuk, hogy 30 csomó 55,56 km/óra sebességnek felel meg.
A csomó eredete
A csomó egy igen régi tengerészeti elnevezés, ami egy 16. századi sebességmérési módszerből származik. A korai vitorlázók úgy határozták meg, hogy a hajójuk milyen gyorsan halad a vízen, hogy egy kötélre szabályos közönként csomókat kötöttek. A kötélre majd egy fadarabot erősítettek, amit utána a vízbe dobtak, és azt figyelték és mérték, hogy hány csomónyit távolodik a hajó egységnyi idő alatt. Ez volt az úgynevezett fadarab dobás technika (ezt váltotta később a 18. században a forgács sebességmérő/napló).
Ez a fadarab háromszög alakú volt, aminek az egyik oldalára ólomsúlyt helyeztek, hogy a menetiránnyal merőlegesen forduljon be. Így tudott egy helyben maradni, miközben a hajó távolodott. Az idő méréséhez homokórát használtak. A tengerész fordított egyet a homokórán, majd bedobta a fát a vízbe. A homok pergése során az ujjai közt futott a kötél, majd az idő letelte után megszámolta hány csomót haladt a hajó.
A hajózásban és a repülésben is a mai napig használják a tengeri mérföldöt a távolság és a csomót a sebesség mérésére. A 18–20. században a hajók sebességmérésére azért volt égető szükség, mert ha esetleg hosszú napokig csak felhős időben vagy ködben haladtak, nem tudtak az égitestekről szögmérést végezni, és csak a sebesség segítségével tudták helyzetüket megbecsülni.
Tengeri csomó kalkulátor
Ahhoz, hogy ne fejben kelljen átváltanunk a csomót kilométer per órába készítettünk egy egyszerű tengeri csomó kalkulátort:
